Barcsay Jenő (Katona, 1900. január 14. – Budapest, 1988. április 2.)
Kossuth-díjas magyar festő, grafikus, művésztanár és tanár.
Festészetének korai szakaszában komor, a fény-árnyék hatásokra épülő ábrázolás mód jellemzi. Párizsi és olaszországi útjai gyökeresen átalakítják a látásmódját, expresszionista stílusú képeket alkot. Később számos képét megsemmisíti.
1929-től fokozatosan alakul ki saját, senki másra nem jellemző stílusa. A konstruktivizmus egyfajta sajátos magyar változatát alakította ki. Műveiben egyaránt megjelennek a nonfiguratív formák és a figurális ábrázolás is. Figyelme a keretezésre is kiterjedt.
A festészet mellett jelentős grafikai munkássága és mozaikjai is. Művészetpedagógiai munkássága kiemelkedő, Művészeti anatómia című szakkönyvét számos nyelvre lefordították és tankönyvként használták.