Bálint Endre született Budapest, 1914. október 27. – Budapest, 1986. május 3. magyar festő és grafikus, a modern magyar művészet, az avantgárd egyik legjelentősebb alakja.
1914-ben értelmiségi családban született, apja, Bálint Aladár a Nyugat ismert képzőművészeti kritikusa volt, nagybátyja Osvát Ernő. (Nővére, Bálint Klára Szerb Antal író és irodalomtörténész felesége lett 1938-ban.)
16 éves korában felvették a Magyar Királyi Iparművészeti Iskola grafikai osztályába, reklámgrafika szakra, de hamarosan kiderült, hogy a festészet iránt is erősen vonzódik. Húsz éves korában három hónapra Párizsba utazott, az ott megismert modern festészet kötelezte el későbbi pályáján.
Hazatérése után, 1935-ben Vaszary János magániskolájában megismerkedett Vajda Lajossal, akivel hamar emberi-művészi barátságot kötött. 1936-ban Aba-Novák Vilmos magániskolájában tanult. Szentendrén Vajda Lajos és Korniss Dezső köré sok fiatal festő tartozott 1937-től 1940-ig, köztük volt Bálint Endre is. 1936-ban megbetegszik tüdőbajban. 1938-ban rendezik meg első gyűjteményes kiállítását a Tamás Galériában. Ettől kezdve a modern magyar művészet fejlődésével foglalkozó kritika figyelmének középpontjában állt, főként a jelentékeny műtörténész és kritikus, Kállai Ernő becsüli sokra, aki 1939-1942-ben a Népszava rendszeres műkritikusa.
1945-ben az Európai Iskola nevű művészcsoport egyik alapító tagja, 1948-ig évente gyűjteményes kiállításon szerepel. 1947-ben hosszabb időt tölt Párizsban, megismeri André Bretont, és részt vesz a Nemzetközi Szürrealista Világkiállításon. Idehaza 1956-ig nem rendezhetett kiállítást, a tiltott kategóriába került.
1957 és 1962 között Párizsban élt. Itt készültek híressé vált Biblia-illusztrációi. 1962 után Magyarországon fokozatosan átkerült a tűrt kategóriából a támogatottba. Számos kiállításon vett részt képeivel külföldön, majd itthon is. Élete utolsó évtizedében minden lehetséges kitüntetést megkapott, halála előtt a Kossuth-díjat is. 1986-ban tüdőbajban halt meg, hosszú betegeskedés után, még alkotóereje teljében.
Legutóbb 2007-ben rendezett műveiből emlékkiállítást a budapesti Home Galéria.
Festészete dadaista, konstruktivista, szürrealista és absztrakt irányokat vett, de lírai alaphangját a legmerészebb szabad asszociációk közepette is megőrizte.
Legtöbb művét a Ferenczy Múzeum őrzi Szentendrén, mintegy 10 db. képe van a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott, de nagyon sok műve magántulajdonban van.